HTML

Szemenszedett romantika...

Emelkedjünk már magunk fölé, és merjük gátlástalanul bevallani, mi nők szomjazzuk a szerelmet, a romantikát. Na nem a rózsaszin sztaniolba csomagolt lányregényeket, hanem a hús-vér szerelmet, érzést, szenvedélyt /már maga ez a szó is tetőtől talpig rózsaszin/ de ettől függetlenül kell nekünk. Ezekben való mártózásomat irom le ide, néha visszaemlékezve régmúlt szerelmekre, és megélve a jelenlegieket. Aha, jól olvasod. Többes szám. TÜNDÉRTÁNCCAL SÚLYOSBITOTT SÁTÁNPERFORMANSZ.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

2009.08.19. 00:00 Ange-lin

Az ember boldog tud lenni a tudattól hogy szeretik? Nem.

Az van, hogy tőlem vagy rettegnek a pasik, vagy aki nem, és urambocsá megfelelne, annak meg én nem.
Aki nekem megfelelne, az oly ritka mint a fehér holló.
Meglehet ha felhúznám a kinyúlt mackónadrágom, egy reklámpólóval, barnára festetném a hajam, ki se sminkelném magam, hamarabb találnék pasit, mint igy.
Naja...de akkor jön a buktató...hogy meglehet hogy többen mernének közeledni, na de attól még az én igényeim nem változnak ám...
Kurva léc...rohadt magas.
Mindig eszembe jut Fodor Ákos verse:

"Inkább engem hagyj el
Mint magadat Kedves."

Inkább. De nem alkuszom.
Próbáltam..

az istennek nem megy.

Naésbazzeg. Biztos azt hiszem én vagyok a királylány.
De én legalább hiszek valamiben.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://retromanc.blog.hu/api/trackback/id/tr71320987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása