Hogy én ezt miért nem tudom megunni, és miért tudom századszorra is együtt üvölteni vele...
https://www.youtube.com/watch?...
Ó, hát még ilyenebbet... Talán a szőkeségem megtévesztő. Finomságot sugall, szelidséget, pedig nem vagyok se finom, se szelid. Meglehet nézni ezt a felvételt. Tele van ritmussal, lüktetéssel, orditással, amit akár én orditok belül, mert feszit, mert sokszor nem mutathatom, kivülről viselkedni kell, pedig belül orditok, kiabálok, feszülök... A zenészek mozgása elindit bennem valamit, együtt élek a ritmussal amit ők csinálnak, csak figyeld a testes dobost, a gitárosokat, nem tud megállni a testem, együtt "hedbengelek" velük ahogy játszanak, együtt üvöltök az énekessel, mert most egyedül vagyok, megtehetem, nem zavarok senkit...kiüvöltöm mindazt ami kikivánkozik belőlem, de simogatja a lelkem a gitár lágy dallama a dal vége felé... A szöveget bárki megtalálja a neten, le lehet forditani...ül a dolog, nálam főként. Az énekesbácsiért pedig gyürködném a rokolyámat, sőt néhány üvegbetétes ajtót is csapkodnék... |