A tegnapi időjáráshoz volt hasonló az én kedvem és érzelmi életem is.
Mára a viharnak már csak alig látható nyomai vannak, a levegő lehült, éppen hogy csak fújdogál egy kis szél....
Odabent is egyre hidegebb van. Kánikulának már nyoma se...
A vihar jött, feldobott, először jó érzés volt ahogy átjárt a szél, ahogy a bőrömhöz ért az eső...de aztán majdnem kárt tett, és elvonult...de majd újraépitem azt amit lerombolt.
Vihar utáni csend
2009.08.18. 23:50 Ange-lin
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://retromanc.blog.hu/api/trackback/id/tr221320951
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
