Mint valami láthatatlan hártya ráhúzódtál az agyamra, teszem a dolgom, mégis mint egy szellemkép élsz a gondolataim előtt- mögött...mint amikor kinézel az ablakon, látod a kinti világot, de az üvegben visszatükröződik az arcképed...igy látlak én most, odabent a fejemben.
Szellem...
2009.08.18. 23:15 Ange-lin
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://retromanc.blog.hu/api/trackback/id/tr761320848
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
